A bennünk lévő Jin és Jang
Két színnel jellemezhetném, a bennünk nyugvó energiákat, ezek a színek a fekete, és a fehér. Az egyik, nem létezik a másik nélkül, a színpaletta két véglete, olyan mint a Jin, és a Jang. Az egyensúly, csak úgy tartható fent magunkban, ha mind kettővel foglalkozunk és megtaláljuk a balanszot közöttük.
A bennünk élő két pólus, közösen adnak ki egy egészet. A hold, vagyis a sötétség és a nap, a világosság energiája él, minden emberi lényben. Ezek ciklusához igazodik mindennap, az anyag, vagyis a test, de a szellem, és a lélek is. A nőknél és férfiaknál a termékenységet szabályozza, de a nők a születésnél is érezhetik hatásukat.
Az asztrológia tudománya, a születés pillanatában lévő égitestek állását vizsgálja, ez alapján határoznak meg az asztrológusok sok jellemvonást, tulajdonságot, és egyéb hasznos információkat, ami az egyénre jellemző. Előzőleg már volt szó arról, hogy az indiaiak úgy tartják, a szellem és a lélek minden egyes csillagjegybe leszületik ide a földre, mivel így tanulhatja meg az egyes jegyek által, hogy különböző emberi jellemek miként viszonyulnak a világhoz. Minden egyes csillagjegy, más- más jellemmel rendelkezik, a szellem és a lélek tökéletessé fejlesztéséhez, 12 fázison esik át. A csillagjegyek az földi létben tanulási folyamatokon mennek keresztül, ha ez a folyamat nem jól sikerül, újra megszületnek ugyan abban a csillagjegyben, addig, amíg a rájuk jellemző viselkedési mintákat tökéletesre nem finomítják.
A nap és a hold, a két ellentétes pólus mindenkiben ott van, minden földi itt létben. A jó, és a rossz tulajdonságok, férfi- női energia, lágy- kemény, békés- haragos és még sorolni lehetne az ellentét párokat, amelyek bennünk lakoznak. Az ősi kultúrák, ezeknek az energiáknak az egyensúlyára helyezik a hangsúlyt. A közép megfontoltságával létezni, ezt hirdetik, ezek az ezeréves múlttal rendelkező népek. Mit is jelent ez? A két pólusnak, két végpontja van, ezek találkozásánál van a közép, ez nyújtja, a békét, harmóniát önvalónkban. A közép, a mértékletesség, a legjobb egy emberi lénynek, ebben az állapotban teremtődik meg a harmónia. A középpontunkban, "megfelelő" energia található, amiben tudatosan élni egészséges. Az egészséges szóban, ott van az "egész", ekkor vagyunk egészek, és teljesek, amikor a két pólus között létezünk. Ilyenkor a jelenben vagyunk, az egyik oldal ugyanis a múlt, a másik, a jövő és mi a kettő találkozásánál éljük át e jelen pillanatot, a most élményt.
A jelen, a tudatosság időintervalluma. Tudom azt, hogy megélem a fejlődésem folyamatát, nem vagyok mögötte (múltban), sem előtte (jelenben), éppen jó helyen vagyok. A történésekkel együtt létezem, olyan energiákat használhatok, kaphatok és adhatok, melyek feltöltenek. Egy másik szint, ahol az ember, az adott pillanatban van és "időtlennek" érzi magát. Ezt akkor tapasztalhatjuk, amikor a "velem együtt történek a dolgok" mondat jut az eszünkbe, sokan érezhették már ezt, ilyenkor az események belőlünk indulnak ki, tudatosan történik az áramlás.
Mivel minden, mindennel összefüggésben van, a nagy egész harmóniáját kell megteremteni magunkban, így ez jut vissza hozzánk is. Ami belőlünk, általunk indul ki, az tükröződve áramlik újra hozzánk, az origóhoz, mi vagyunk a kiindulási pont. Az univerzum törvénye ez, ezért nem kívül, hanem önmagunkban jó keresni az igazságot, ami a külvilág igaza is. A tudatos lét, a mi közepünkből, eredetünkből indul, ez ego mentes övezet. Nem befolyásol sem régi, sem új lehetősége, nincs függés, ami visszaránt az anyagba, ezért, ezek a cselekedetek, önfeledtek. Milyen szép a magyar nyelv, már a szóban is benne van, hogy önfeledt, az egónkról ilyenkor megfeledkezünk, ez a szabadság érzése, ami félelem mentes.
Elfogadni azt, hogy van bennem jó, és rossz is, önismeretet jelent. Úgy tartják, az ember tapasztalja meg földi élete alatt, hogy a két véglet létezik, mert akkor tudja a megfelelő arányokat megtalálni, viszonyítani, vagyis a jelent élni. A tudatos jelenlét pedig, maga az élet.