Magasabb dimenzió és a tudatosság
Amikor az egyén tudatosan él az éltét, ez az ő spirituális útja. Ez egy tiszta létezés, de vajon a tudatosság magasabb dimenzióba emeli az embert? Ha igen hogyan történik ez meg? Ez lesz a mai téma.
Azok az emberek, akik elkezdik a spirituális útjukat járni a közép ösvényen haladnak. Ilyenkor az egyén tudata tágul, de vajon ez egy magasabb dimenzióba történik meg?
Minden ember rendelkezik egóval, viszont az önmegismerés folyamatában az ego háttérbe szorul, így a tiszta inspiráció kerül előtérbe és tiszta energia szabadul fel. Azok a cselekedetek amelyek ezzel az energiával jönnek létre, a jelenben, a mostban léteznek. Az egyén képes az idővel harmóniában haladni, de itt nem a földi idő értendő, hanem az univerzumi idő, vagy téridő ahogyan a tudósok mondják. A lépésről lépésre való haladás nagyon lényeges, semmit sem lehet kihagyni a folyamatból. Miért fontos ez? Mert az egyén egy magasabb dimenzióban létezik ilyenkor, ezáltal harmóniában van az univerzummal, és az önvalójával is. A test nem kerül magasabb dimenzióba, mert nem tud, vonzza le a gravitáció, de a lélek itt a magasabb rétegben létezhet.
Az idő nem a vízszintes térben van ilyenkor, hanem a függőlegesben, a lélek függőlegesen pozíciónál, ellenben a test vízszintesen, mivel anyag. Azért fontos ezt a teóriát megemlíteni, mivel ellentétes világban élünk, a távol keleti kultúra ezt Jinggel és Janggal szimbolizálja.
Az idő ebben az esetben örök, a földi idő ennek az örök létnek a szilánkja.
Az inspiráció és az ősi tudás egy másik dimenzióból érkezik, így ha az egyén használja ezeket, akkor egy magasabb dimenzióba kerülhet. Az emberiség két dimenziót élhet meg, de a mi lelkünk több dimenziót is képes ismerni, és képes ezekben mozogni. Tehát a tudatosság magasabb dimenzióba emeli az egyént, a pillanatban tartja.
A test függőlegesen, a lélek vízszintesen létezik, a kettő között van a semleges pont. A buddhista kultúra a közép utat tartja követendőnek, mivel ott van a szeretet energia, ami szintén semleges. Ég és föld között van az igazság, az ember a kettő közzé teremtetett.
A szeretet energia nem jó, vagy rossz, semlegesen tiszta. Amikor az egyén ezzel az energiával készíti a cselekedeteit, azok jó hatással lesznek minden teremtményre és az univerzum számára is. Minden egyén ha tudatosan cselekszik a pillanatban, egy jobb jövőt készít elő az időben.
A távol keleti kultúra azt vallja, hogy kapcsolatban állunk egymással, az univerzummal, ez egy "háló", melyet együtt szövünk a távoli időintervallum számára. Ennek okozata, hogy egy személy hatással lehet a szűk környezetére, a világra, és az univerzumra egyaránt.
Megint egy furcsa paradoxonba ütközünk, vajon a test miért nincs magasabb dimenzióban, ha lélek igen? Amikor az egyén másképpen kezdi el látni a világot az önismeret által, a lélek emeli a testet is magasabbra, de mivel a test egy anyag így a földi idő érvényes rá, viszont a lélekre nem, ő az univerzumi időzónában mozog, ezáltal sokkal gyorsabban fejlődik mint a test.
Az önismeret segít megismerni az egyént az ősi tudásával, így fejlődhet függőlegesen is nem csak vízszintesen, képes lesz érezni, hogy egy magasabb dimenzióban létezhet.
Folytatás következik...