Vers

Ősi lelkek

Ősi költők útját koptatom jelenleg,

Kik, az igazságot énekelve haltak meg.

Vállukat a közöny súlya nyomta,

Sorsukat, utólag írtam meg a krónika.

Ihletet, önmaguk kútjából mertek,

Szomjas embertömegek itták ezt meg.

Felszínre hozva az igazság erejét,

Hófehér papírra sebesen lejegyezték.

Verseikkel büszkén, dalolva zengték,

Bár a világ rabigában, de mi itt létezünk, itt a szabadságban...

/ Irházi Barbara /