Vers
2019.02.22
Te vagy a csend...
Görbe hullámok valóság tükre,
Fakón fénylik elveszve
Sejtelemben ragadt emlék,
Ismerősen idegen
Ablakon a függönyt fújja a szél,
Hív a víz mélye.
Álomból riadva, menekülve,
Rohanva vissza a kékségbe
Újra csendben...
Ázott ruhában sétálva a földön,
Álomba zuhanni a homályban
Gondolatban, nem a valóságban,
Ébredni az időfolyamában
Este ismét süvít a szél,
Vár a part zúgása
Félelem nélkül menni oda.
Ott a csend.
Te vagy a csend...
/Irházi B./